2017/01/25

Reflecting


Jó egyetemistához híven nem hagyhatom ki az első félévem áttekintését (ezúton is köszönet Vix-nek az inspirációért!).
Hát ez a félév... nagyon-nagyon hullámzó volt, mármint ami a kedvemet illeti ebben az időintervallumban. Ugyanis jó introvertálthoz méltóan rögtön kitaláltam egy hónap után, hogy úristen, engem senki nem szeret, meg amilyen antiszoc vagyok, nem is csoda... Na, aztán magamhoz tértem, és több ilyen rágódás után arra jutottam, hogy túl sok emberrel lettem jóba ahhoz képest, hogy antiszoc vagyok... szóval, lehet, hogy mégsem vagyok az ? (tudom, én is gratuláltam magamnak, mire rájöttem)
Nem mondom, hogy én vagyok a társaság középpontja, de nem is szeretnék az lenni, ez így több, mint megfelel. Nagyon kedves emberekkel kerültem kapcsolatba, és összeszoktunk már annyira, hogy a kis társaságunk saját szervezésben is beüljön valahova. 
Na, tehát a társasági élet kap egy óriási pipát, mert.. nos, hát végre van társasági életem.
Egy másik fontos komponense az egyetemnek természetesen a tanulás (wow, na ne). Mint azt tudjátok, kínai szakra vettek fel, ami azt jelenti, hogy a hat féléves képzésben mint az őrült, tanuljuk az egyszerűsített kínai nyelvet. Őszintén szólva, féltem attól, hogy az első hónapokban kiderül, hogy ez nagyon nem nekem való, de NAGYON kellemeset csalódtam. Imádom ezt a hülye nyelvet (ez a szeretetteljes hülye), az írásjegyeivel meg a hangsúlyaival együtt, nem beszélve arról, hogy mennyire logikus a felépítése. (Értsd: nincs nyelvtana konkrétan) A többi tárgy... nos, az már nem ennyire kellemes, inkább csak csalódás. Kezdjük ott, hogy felvettem az angol minor alapozótárgyait, mert anglisztikát akartam minornak... hatalmas baromság volt :D elvitte az időmet, de legalább rájöttem arra is, hogy nem érdekel. A főszakos tárgyak nagy része pedig tipikus bölcsész tantárgy, ami tök jó, hogy mindenkinek kell, de amikor tíz vizsga jön össze, akkor pont nincs kedvem az afáziákkal foglalkozni (nyelvtudomány). Van egy-kettő, ami kapcsolódik a Távol-Kelethez, ne adj isten a kínaihoz, de nem jellemző.
A tanáraim kivétel nélkül mind normálisak és korrektek, szerencsére egy szadistával sem találkoztam. Nyilván, legtöbben csak bejöttek, előadtak, kimentek, de egyikük sem csinálta azt, hogy ijesztgetett vagy szemétkedett velünk. A kínai gyakorlaton a tanárnők pedig szuperek, jófejek, és jól is tanítanak (és hamarosan már kommunikálni is tudunk velük...! A kiejtésgyaksi tanárunk ugyanis nem tud még angolul se:D ).
Észrevettem valamit magamon, ami eddig így sosem realizálódott bennem: ami nem érdekel, azt egyszerűen nem tanulom meg normálisan :D Ez mondjuk egyetemen nem biztos, hogy a legjobb taktika, de egyszerűen nem tudom rávenni magam, hogy megtanuljam a... szerencsétlennel mindig példálózóm, de pl a nyelvtudományt. Átolvastam a könyvet egyszer, azt annyi. Kettest is kaptam belőle :D
A vizsgák abszolút tükrözik ezt a fajta magatartásformámat: minden, ami kapcsolódik a kultúrához, négyes-ötös lett, meg persze a kínai is jó lett, de a többi... hát, kettes. Nincs mit szépíteni :D
Azért jövőre jobban összeszedem magam. Ez a hat hónap tapasztalásnak tökéletes volt, látom, hogy mihez mennyi energiát kell belefektetnem, mennyi készüléssel tudok jól teljesíteni, és mit kell következő félévben csinálnom.
Összességében, nagyon örülök, hogy elkezdhettem az egyetemet. Teljesen más lett az életformám, formálódik, tágul a világról alkotott képem, miközben személyiségileg is fejlődök, nem beszélve a tanulmányaimról... Pozitívnak érzem az egyetem rám gyakorolt hatását, na. :D 

2 megjegyzés:

  1. Hát most bennem is felidéződött az első vizsgaidőszakom. Akkor még több előadásunk volt, mint szeminárium, és azokból is mind januárra volt meghirdetve az időpont, úgyhogy a hónap végére jól el is fáradtam és nagyon nem akartam a következő félévet :D Gondolom, most már te is értesültél róla, hogy "A kettes a fontos, a többi pusztán csak formalitás!" :) A nyelvtudomány nálam is mumusnak számít, én is inkább a kultúra felé hajlok inkább... meg talán az irodalom felé :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, hát, hogyne értesültem volna róla :D Meg nekem még azt mondogatták folyton, hogy "az a lényeg, hogy görbüljön a jegy". Örülök, hogy a félév végi kipurcanás jelenség nem csak nálam üti fel a fejét, köszönöm, hogy írtál! *-*

      Törlés